Mit, mikor és mennyit kellene ennünk ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk, tovább éljünk? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ szakemberek a pénteken online formában megrendezett XIV. Táplálkozásmarketing Konferencián.
Az elmúlt évtizedekben világszerte egyre gyakoribbá váltak az úgynevezett civilizációs betegségek, mint például egyes daganatok, a magas vérnyomás, a koszorúér problémák, a cukorbetegség, az elhízás, az ízületi bántalmak, a csontritkulás, az alvászavarok, a pánikbetegség, valamint a depresszió. Kiderítették, hogy ezekért sok esetben az emberiség megváltozott életmódja, így például a nem megfelelő étkezésünk is felelős.
A Táplálkozásmarketing Konferencia egyik szervezője, előadója, Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője elmondta: egy közelmúltban, hazai fiatalok körében végzett felmérés során világossá vált, hogy két fő étkezés között többségük elsősorban csokoládét, chipset, sós snacket (például ropit, szotyolát, sós mogyorót) nassol, melyek nagyrésze nem éppen az egészségvédő élelmiszerek közé tartozik.
Ezek helyett zöldséget, salátát, kockázott gyümölcsöt, esetleg kisebb méretűre aprított sajtot kellene fogyasztani. Az alacsony cukortartalmú kis müzli szeletek is jók. Szerencsére ezek egyre divatosabbak, mind több magyar boltban árulnak ilyeneket – fogalmazott a szakember.
Szakály Zoltán szerint megfigyelhető, hogy rohamosan erősödik a világban az egészségtudatosság. Egyre többen szeretnének olyan jótékony hatású élelmiszereket fogyasztani, amelyek előállítása csak kis mértékben terheli a környezetet, miközben megfelelnek a fogyasztók egészség iránti elvárásainak is.
Növekszik a húshelyettesítő, növényi alapú termékek forgalma. Nálunk is egyre nagyobb mértékben foglalkoznak ilyenekkel áruház- és gyorsétteremláncok. Ma már trendszerű a táplálkozásunkban, hogy nő a növényi és csökken az állati eredetű élelmiszerek aránya – hangsúlyozta a professzor.
A DE Marketing és Kereskedelem Intézet vezetője arról is beszélt, hogy a fogyasztói igények differenciálódnak.
Még napjainkban is az a jellemző, hogy a táplálkozással foglalkozó szakemberek mindenkinek nagyjából azonos tanácsokat adnak arról, hogy miből, mennyit és mikor kellene enni, illetve nem enni. Ugyanakkor az interneten és az okos eszközök révén elérhető táplálkozással kapcsolatos egyéni ajánlások hatására a személyre szabottság lassan „kisöpri az általános elméleteket” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Hozzátette: az is érzékelhető, hogy a folyamatosan változó tudományos, szakmai álláspontok a fogyasztók egy részében szkepticizmust váltottak ki. Csak egy-két példa erre: a tojás egészségtelen vagy egészséges, a vaj-margarin dilemma, a vörös bor, a csokoládé, a kávé, avagy a só egészséges táplálkozásban betöltött szerepe. Szakály Zoltán szerint emiatt is egyre többen kezdenek a táplálkozás és az egészség kapcsolatával foglalkozó saját „kutatásba”, melyek nyomán (és gyakran mások véleményére támaszkodva) saját táplálkozási szabályokat alkotnak ahelyett, hogy orvost vagy dietetikust kérdeznének meg.
Az új egészségügyi, táplálkozási mobilalkalmazások viszont lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy teszteljék, ellenőrizzék nekik milyen ételek működnek a leginkább – egészítette ki mondandóját a professzor.
A Táplálkozásmarketing Konferencia legfontosabb célkitűzése az volt, hogy egy asztalhoz ültesse az egészségipar szereplőit, a kutatókat, az élelmiszeripar és -kereskedelem képviselőit, a döntéshozókat, a táplálkozással, valamint a gasztronómiával foglalkozó szakembereket.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható.
Forrás: pharmaonline