A D-vitamin-hiány szempontjából a fokozott rizikónak kitett személyeknél a napfényes hónapokban is javasolt a napi gyakorisággal történő D-vitamin-szupplementáció.
A táplálék önmagában kevésnek bizonyul.
A D-vitamin szerteágazó szervezetbeni hatásait ismerve érthető, hogy a D-vitamin hiánya miért az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte. Ma már elfogadott, hogy a szervezet optimális D-vitamin-ellátottságának biztosításához a táplálkozás önmagában kevés, és ezen az úton maximum napi 400 NE D-vitamin jut be a szervezetbe. Mindez messze elmarad a legújabb konszenzusos ajánlásokban egészséges felnőttek számára megadott napi 1500–2000 NE-től.
Hiába süt a nap...
A táplálékkal bevitt D-vitamin-mennyiségen túl hagyatkozni lehet a napsugárzás ultraibolya-B (UV-B) komponenseire, azaz a napfényen eltöltött időre. Tény azonban, hogy sokan a napfényes évszakokban sem tartózkodnak a szabadban, vagy csak igen kevés időt töltenek ultraibolya sugárzásnak kitetten. A szociális otthonokban lakók vagy a tartós kórházi kezelés alatt álló betegek keveset tartózkodnak napfényen. Emellett a zárt térben és/vagy váltott műszakban dolgozók is veszélyeztetettek a napfényhiány szempontjából. A zárt térben dolgozóknál és a váltott műszakos munkavégzésű személyeknél szignifikánsan magasabb a D-vitamin-hiány kockázata, mint a szabadtéren dolgozóknál (2). Míg a szabadtéren dolgozóknál mért átlagos 25(OH)D-szint 66,7±16,7 nmol/l, addig az csak 40,6±13,3 nmol/l a zárt térben és 33,8±10,1 nmol/l a váltott műszakban/éjszakai műszakban dolgozóknál (2).
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható.
Forrás: PharmaOnline
