Egyelőre beláthatatlan, mi mindenre lehet majd felhasználni a világ DNS-bankjaiban tárolt személyes információkat. A jelenlegi tudásunk szerint óriási szerepük lehet a betegségek felismerésében és gyógyításában, valamint a bűnüldözésben, de mivel ezek érzékeny adatok, és sok esetben bárki hozzájuk férhet, nem zárható ki, hogy akár vissza is élhetnek velük
A korábbi egészségügyi adatok is elérhetőek lesznek elektronikusan a kezelő orvosok számára.
pdf Az EESZT márciusi hírlevele ide kattintva olvasható! (659 KB)
A kormány fontosnak tartja, hogy az egészségügyben fellelhető betegadatokat "egy csatornába" terelje, ezért a már működő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) adatbázisai tovább bővülnek - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden, Budapesten. Kásler Miklós kiemelte, ehhez 23 milliárd forint áll rendelkezésre az Emberi Erőforrás Operatív Programból.
Bár nem sikerült az EESZT indulás utáni finomhangolása, ami fennakadásokat okozott a rendszer működésében az elmúlt napokban, az újraindítás után azonban az is kérdés, merre fordul a közös tér jövője.
Az e-recept modul olyan központi szolgáltatásokat valósít meg, amelyek lehetővé teszik a vényrendelés és kiváltás valamennyi – az ártámogatáson kívüli – központi funkciójának támogatását.
A napokban indul az e-recept kísérleti programja, a novemberben élesben induló rendszer tesztelését harminc patikában kezdik meg. Kérdőjelek még bőven akadnak.
Március elején harminc patikában indul az a kísérleti program, amely augusztus közepéig az e-recept alkalmazását igyekszik tesztelni. A gyógyszertárak ezt követően, szeptember elejétől már csatlakozhatnak a rendszerhez, az éles indulás pedig novemberben lesz. Ekkor már minden orvosnak és gyógyszerésznek alkalmaznia kell az e-receptet, be kell jelentkeznie a rendszerébe – tudjuk meg Hankó Zoltántól, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökétől.