Koronavírus kamarai tájékoztató 33.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatos eddig közzétett valamennyi kamarai tájékoztató a Kamara honlapján megtalálható, ezek fontos információt hordoznak.
1. Éves taggyűlések, közgyűlések megtartása veszélyhelyzet idején
A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szerinti speciális szabályozás áttekintése
A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet megjelenését követő 27. sz. kamarai tájékoztató (április 14.) ismertetésekor ígéretet tettem, hogy „a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre vonatkozó speciális szabályait önálló összeállítás keretei között fogjuk ismertetni.” A Kamarára – mint köztestületre – vonatkozó speciális szabályokat már ismertettük és a Kamara veszélyhelyzeti eljárásrendjét a Kamara elnöksége április 16-i ülésén elfogadta (elérhető a Kamara honlapján – www.mgyk.hu)
Az alábbiakban a Dr. Kovács A. Tamás ügyvédi iroda által készített összefoglaló olvasható.
„2020. április 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet. A rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, ami érinti a cégek, civil szervezetek napi szintű működését, és így különösen az aktuálissá váló éves beszámoló elfogadását. A kormányrendelet főbb rendelkezéseit a következőkben röviden - egyszerűsítve és kivonatolva - az alábbiak szerint foglaljuk össze:
1. Hatály
- A rendelet valamennyi jogi személyre vonatkozik, így valamennyi céget és civil szervezetet (alapítvány, egyesület) érint.
- A rendelet elsősorban a jogi személyek döntéshozatalának sajátos módjait szabályozza a veszélyhelyzet időszakára.
2. Eltérő szabályok
Ha a jogi személy döntéshozó szerve (az egyszemélyes jogi személy esetén a tag/alapító) a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, akkor a megszokott eljárás szerint hozhatja meg a döntéseit.
Egyéb esetekben azonban a jogi személy döntéshozó szervének ülése nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülés e rendelet hatálybalépésekor már összehívásra került.
3. Döntéshozó szerv összehívása és döntéshozatala
A döntéshozatalra - a rendelet alapján - a következő speciális lehetőségek állnak rendelkezésre:
a) A jogi személy döntéshozó szervének ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével tartható meg, vagy határozathozatalára – az ügyvezetés kezdeményezésére - ülés tartása nélkül is sor kerülhet, akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy ettől eltérően rendelkezik.
Ekörben jelentősége van annak, hogy a jogi személy tagsága mekkora: ha max. öt fő, a döntéshozó szerv határozathozatalára a fentiek szerinti módon kell, hogy sor kerüljön azzal, hogy a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni.
Ugyanez a helyzet, ha min. 5 - max. 10 a tagság létszáma, és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik.
Szintén így kell eljárni a tíz főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén, ha a jogi személy ügyvezetése azt kezdeményezi.
Ezekben az esetekben a nyilvánosság követelménye mellőzhető, még ha egyébként az ülésre ez elő is lenne írva.
Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése (több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő) jogosult. A pontos részletszabályok, ami szerint ez a speciális döntéshozatali eljárás lefolytatható, a rendeletben szerepelnek.
b) Ha a b) pont szerinti speciális döntéshozatali lehetőség esete nem áll fenn, a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az ésszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – az alábbi korlátozásokkal – a jogi személy ügyvezetése határoz.
Fentiek korlátai a következők:
ba) A jogi személy ügyvezetése
bb) a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
bc) a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
bd) a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
be) korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
bf) pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.
c) A jogi személy ügyvezetése a fenti döntést csak akkor hozhatja meg, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
A fentiek szerint meghozott döntést azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
A jogi személy ügyvezetése továbbá köteles – a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével – megtenni mindent annak érdekében, hogy a fentiek szerinti döntésekről a tagok tájékoztatást kapjanak. Ha a jogi személyre vonatkozó előírás a döntéshozó szerv határozatának vagy az üléssel összefüggő egyéb iratnak a közzétételéről vagy a nyilvántartó bírósághoz való benyújtásáról rendelkezik, a jogi személy ügyvezetésének ezt a fentiek szerint hozott döntését kell közzétenni, valamint benyújtani.
4. Egyéb szervek összehívása és döntéshozatala
Az ügyvezető testület, Felügyelő Bizottság és más testületek is ülésezhetnek elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével, vagy írásbeli egyeztetést folytathatnak, és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban is meghozhatják.
5. További rendelkezések
Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnik meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f ) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a megbízatás alapítói határozat vagy döntéshozó szervi határozat hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő, a testületi tag, valamint az állandó könyvvizsgáló legkésőbb eddig az időpontig köteles feladatát ellátni. (A Ptk. szerinti megszűnési esetek, amikor ez a rendeleti szabály nem alkalmazható a következők: visszahívás, halál, cselekvőképesség elvesztése, összeférhetetlenség).”
Készítette:
A fentiekben a kormányrendelet főbb rendelkezéseit tájékoztató jelleggel, röviden (egyszerűsítve és kivonatolva) foglaltuk össze. A rendelet tartalmát, annak gyakorlati alkalmazását illetően a rendelet szövege irányadó; annak értelmezésével kapcsolatban pedig igény esetén állunk rendelkezésre: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
2. Ismételten a jogi és etikai előírásoknak megfelelő működésről
A 31. és 32. számú kamarai tájékoztatóban „Figyelemfelhívás jogszabályoknak és etikai normáknak megfelelő működésre” címmel már foglalkoztam a veszélyhelyzet ideje alatt kialakuló, jogi, szakmai és etikai szempontból aggályos módszerekre, különös tekintettel a vényköteles gyógyszerekről taj-szám alapján telefonon történő tájékoztatásra, és a házhoz szállítással kapcsolatban terjedő, szakmailag aggályos gyakorlatra.
Mivel az értelmezési viták tovább folynak, szükségesnek tartom, hogy a 31. és 32. tájékoztatóban közölteket nem ismételve, néhány – gyakorlati szempontra – felhívjam a figyelmet.
1. A GDPR szabályozással ellentétes és jogszabály-sértő gyógyszertári tájékoztatást adni telefonon, TAJ-szám bemondására, konkrét beteg EESZT-ben lévő, még ki nem váltott gyógyszereiről. Ezek az adatok az adott személy személyes és ezen belül egészségügyi adatai közé tartoznak, amelyek különleges védelmet élveznek.
2. A „gyógyszer kiszállítással” (házhoz szállítással) kapcsolatban alapvetően több szituáció modellezése szükséges:
- amikor a beteg gyógyszerét a gyógyszertár „szállítja” házhoz,
- amikor a beteg gyógyszerét valamilyen „közreműködő” szállítja házhoz.
a) Amikor a gyógyszertár szállít házhoz, arra vonatkozóan a gyógyszer-gazdaságossági törvény eddigi szabályai nem változtak. Ezt a tevékenységet a gyógyszertár vezetőjének felelősségére a gyógyszertár gyógyszerésze, szakdolgozója végezheti. Ilyen szituáció lehet pl., ha a gyógyszertár a betegnek nem tudta kiadni a gyógyszert, de vállalta, hogy beérkezést követően házhoz szállítja, vagy amikor a beteg / a beteg megbízottja a receptet „beadja” a gyógyszertárba, majd a gyógyszertár összekészíti és házhoz szállítja. A jogszerű gyógyszer házhoz szállításnak mindkét esetben alapfeltétele, hogy a (papír)recept / felírási igazolás fizikailag jelen legyen a gyógyszertárban.
b) Speciális eset, amikor a beteg megbízottja (pl. a falugondnok, önkormányzati segítő, szociális otthon vagy egyéb szervezet képviselője) a betegtől jogszerűen átvett papírvényt (felírási igazolást) vagy a megrendelőlapot beviszi a gyógyszertárba, majd az összekészített gyógyszert ő viszi haza a betegnek. Az önkormányzati segítő tevékenységére vonatkozóan több alkalommal (legutóbb a 32. tájékoztatóban) részletes szempontrendszert ismertettem, amelynek módszertana más esetekben is irányadó lehet.
c) Az e-recepttel kapcsolatos jelenlegi szabályozás kimondja, hogy a betegnek, személyazonossága igazolását követően, és a beteg meghatalmazottjának (szintén személyazonossága igazolását követően), a betegnek felírt e-recept kiváltására a gyógyszertárban joga van, de ehhez szintén személyesen kell jelen lenni a betegnek, vagy a meghatalmazottjának.
d) A jelenlegi (veszélyhelyzetben érvényes) szabályozás azt is kimondja, hogy a beteg gyógyszerét kiválthatja az is, aki ismeri a beteg TAJ-számát és a kiváltó személy természetes személyazonosító adatait „a gyógyszer kiadója elektronikusan rögzíti”. Ez a lehetőség is a kiváltó személy személyes jelenlétét igényli a gyógyszertárban.
e) Fentiekből következően a gyógyszer betegnek, beteg meghatalmazottjának, falugondnoknak, önkormányzati segítőnek, szociális otthon vagy egyéb szervezet képviselőjének, TAJ-számot ismerő ismerősnek történő expediálását (átadását) minden esetben meg kell előzze
- papírvény, felírási igazolás esetén a vény (felírási igazolás) gyógyszertárban való fizikai ottléte,
- e-receptre felírt gyógyszer felírási igazolás nélküli kiszolgáltatása során a kiváltó személy azonosítása és adatainak elektronikus rögzítése.
f) Mindezekből adódóan vényköteles gyógyszer esetén az a házhoz szállítási gyakorlat, amikor bemondásra kiviszik a gyógyszert házhoz, ott a receptet (felírási igazolást) átveszik, otthagyják a gyógyszert, majd a gyógyszertárba visszamenve beütik a kiszolgáltatott gyógyszereket, nem szabályos.
g) Úgyszintén szabálytalan, ha valaki bemond egy taj-számot telefonon, kiadásba helyezik a hozzá tartozó gyógyszert a térben, adminisztrálják a NEAK-támogatást és a NAV felé is elmegy a jelentés, majd kiviszik a gyógyszert a kiadási bizonylattal, a háznál a kiadási bizonylatot aláírja a beteg, kifizeti a pénzt, a gyógyszertár alkalmazottja pedig utólag berakja a kasszába.
h) Úgyszintén szabálytalan, ha valaki bemond egy taj-számot telefonon, kiviszik neki és átadják a gyógyszert, elveszik tőle a pénzt, majd a gyógyszertárba visszatérve utólag a térből expediálják a gyógyszert, adminisztrálják a NEAK támogatást, a NAV felé is elmegy a jelentés, majd a gyógyszertárban „valaki” szignálja a kiadási igazolást.
Összegezve, vényköteles gyógyszer csak abban az esetben kerülhet ki a gyógyszertárból, ha a jogszerű kiadás dokumentumai (pl. vény, felírási igazolás, megrendelőlap, kiadási igazolás) a gyógyszertárban birtokában vannak.
3. Meg kell még jegyezni, hogy
- megfelelő vényen történő rendelés esetén sem szállíthatók házhoz a kábítószerként (K1, K2) és pszichotrópként (P2) minősített gyógyszerek,
- az interneten csak a vény nélkül kiadható, közfinanszírozásban nem részesülő gyógyszerek rendelhetők – ennek részletes szabályozására nem térek ki.
A jogi, szakmai és etikai szabályoknak megfelelő gyakorlathoz való ragaszkodás nemcsak amiatt fontos, mert a szabályok be nem tartása egyedi kockázatokat hordoz, másrészt nagymértékű megszegésük a szabályozott piac meghasonlásával jár, aminek a következményei beláthatatlanok. Fontosnak tartom azért is, hogy a liberalizáció lezárása óta elmúlt 10 évben nagy erőfeszítésekkel helyreálló szakmai gyakorlatot és kompetenciákat mi gyógyszerészek, különböző csoportok nyomásának engedve, önként ne adjuk fel. Ha ezt mégis megtesszük, a visszaút sokkal nehezebb lesz, mint az elmúlt 10 év volt.
3. A HVG „A kormány sörétes puskával különadóztatja a kiskereskedelmet” című cikkben foglalkozik a Kormány 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletével, amely a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról címmel a Magyar Közlöny 73. számában jelent meg. A cikk foglalkozik azzal is, hogy a rendelet értelmében a gyógyszertárak is adóalanyai a kiskereskedelmi különadónak.
Ismételten szeretnék tájékoztatást adni, hogy a rendelet megjelenésének napján hivatalos beadványban kértem prof. dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztert a rendelet május 1-i hatályba lépéséig a 109/2020. (IV. 19.) Korm. rendelet olyan módosítására, hogy a gyógyszertári vállalkozások kerüljenek ki az adó hatálya alól, tekintettel arra, hogy nem kiskereskedelmi, hanem egészségügyi intézmények. A rendelet ismertetése és a beadvány lényeges részei a 28. számú, április 15-i dátumozású kamarai tájékoztatóban olvashatók.
Budapest, 2020. április 22.
Dr. Hankó Zoltán
elnök, MGYK
